2015. március 28., szombat

Prológus

Köszöntelek a blogon, kedves olvasó-jelölt! 

Amennyiben nem ide vezetett első utad az interneten, egy hetes net-diéta után és nem ismeretlen számodra a One Direction, biztosan hallottál a borzalmas hírről. Igen, Zayn kilépéséről beszélek. 
Három óra hisztérikus zokogás, majd azt követő két óra nyomozás közben kipattant a fejemből az ötletszikra: erről sztori kell, de azonnal! Úgyhogy, ugyan nem azonnal, de kis késéssel bele is kezdek a blogba, minek alaptémája Zayn kilépésének előzményei, következményei és háttere. Fel hívnám mindenki figyelmét arra, hogy EZ CSAK EGY FAN FICTION, az események nem feltétlen tükrözik a valós dolgokat, ez egy alternatív valóság gondolata csak. A hirtelen kilépés háttértörténete biztosan. *lekopogom*
Előre figyelmeztetek mindenkit, hogy itt nem az isteni, tökéletes One Directioné lesz a főszerep, akik a csillogással és fénnyel teli pazar életüket élik egy vattacukorpalotában. Ez a blog egy sokkal realisztikusabb és tökéletlenebb világot mutat be. Így ha valaki habcsókos, rózsaszín love story-ra vágyik, az inkább meneküljön, míg még lehet!

Kellemes olvasást! 
_________________________________________________________

Koncert. A dübörgő zene, mely belemászik a hallójáratodba és kisajátítja azt. Nem enged be semmilyen más hangot, csak a dallamot. A közönség csupán egy sikoltó fekete folt, kivehető alakok csak olykor-olykor bukkannak fel. A sikító tömeg, mint az égbolt egy nyári, tiszta estén, mikor minden csillag fényesen ragyogja be az éjszakát. Csak a csillagok ilyenkor telefonok képernyői, kamerák vakui. Mindenki a nevedet kiáltja, egyszerre, hangosan, őrjöngve. Mindenki téged várt, rád kíváncsi, azt akarják, hogy énekelj, hisz az nekik több egy énekhangnál, egy fogalom.
Idilli, nemde? Valóban az, fantasztikus érzés, talán nincs jobb a világon. Igen, a fellépés valóban mámorító... viszont az előkészületek, s mindaz, ami a reflektor árnyékában történik az maga a földi pokol. Elismerem, a kezdetekben izgalmas és remek a nyüzsgés, mely körülvesz. Izgalmas, mert új. De mikor már a századik hajnalban kelsz fel, hogy a századik idegen repteret lásd, hol a századik
idegen gép vár rád, hogy a századik idegen országba repítsen, s mindezt azért, hogy egy újabb ismeretlen helyen tedd ugyanazokat az unásig gyakorolt lépéseket, dalokat, s elkántáld az előre begyakoroltatott spontánnak tűnő megnyerő beszédet, akkor már minden túlzás nélkül állíthatja az ember, hogy kimerült és meggyötört. Ilyenkor minden szabad gondolat egyetlen témát feszeget: mikor nyugszik le ez a pezsgő világ?
Sosem voltam tétlenkedő vagy gyáva. Nem voltam megfontolt fajta, aki számol a következményekkel, vagy messzire a jövőbe tekint.  Ha valami ideiglenes megváltást ígért, én nem hezitáltam, hogy megragadjam-e a lehetőséget.
Az első kiváló stressz oldónak ígérkező a dohány volt. Hatásában nem csalódtam, minden egyes szál elszívása után oldódott a rám nehezedő nyomás, melyen igencsak könnyíteni kellett már. Kis idő kellett csupán ahhoz, hogy a cigi füstöt alkohollal oldjam. A gondok elszállni látszottak, ami mindaddig nehéz volt, egy tollpihe súlyával vetekedett. Mégis, időnként, mikor egy-egy füstölgő csikket a földre hajítottam vagy a józanság és a részegség határát készültem átlépni, megfordult a fejemben, hogy helyes-e, amit teszek. Olykor egy kis lény megszólalt bennem Liam mindent tudó hangján, s kioktatott engem, hogy micsoda felelőtlen barom vagyok, de nem hatott meg sem a hangocska szónoklata, sem a srácok kérlelése, hogy hagyjak fel rossz szokásommal. Csak az ideiglenes mentőövemmel törődtem, nem voltam hajlandó lemondani róla.
A cigaretta hamar a kezembe nőtt, már ösztönösen húztam ki egy újabb szálat a dobozból, majd szinte reflexszerűen gyújtottam meg azt. Nem sok idő kellett hozzá, hogy a lényem részévé váljon a nikotin és természetes legyen, hogy az ajkaim közt egy szál cigit egyensúlyozok.
Innen már csak egyetlen apró lépés választott el a kábítószerektől. S mikor előbbi két segédem már nem bizonyult elegendőnek és ismét összeroppanni látszottam a súly alatt, melyet a felfordulás, a kialvatlanság, a pletykák, az állandó reflektorfény és az ezekkel járó borzalmak okoztak, megtettem ezt a lépést.

19 megjegyzés:

  1. Kedves Daisy!
    Nagyon jóra sikeredett ez a prológus! Kíváncsian várom a folytatást jövő szombaton! :)
    Üdv:
    ~pepa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves ~pepa!
      Köszönöm szépen. Nagyon örülök, hogy megnyert a bevezetés! :)

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
  2. Holymoly! Vártam már ki ragadja meg sztorinak. Én is gondolkoztam rajta de mivel épp már írok(és ez úton mondanám hogy mehet a csere lévén chat még nincsen) hagytam. Senki nem írt erről ezelőtt hisz elképzelhetetlen volt. Isten káromlásnak ért volna fel. Remélem jól hozod ki a történetből mindazt amit kell. Fel is iratkoztam. Kíváncsian várom a folytatást:) xoxoDestiny

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Destiny!
      Nagyon szépen köszönöm a kedves szavakat, a feliratkozást és a cserét is. Mindjárt ki is raklak! :)
      Mellesleg, kicsit tartok attól, hogy néhányan így is istenkáromlásként fogják majd fel a témát, különösen, amit ki szeretnék hozni belőle..

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
    2. Az embereknek még fáj és fog is. Elméletek vannak és lesznek is. Lehet hogy kirugták lehet hogy kilépett. Ellenérvek és érvek lesznek de te csak írj. Minden történet amit leírsz a sajátodé. Te alkotod és kreálod. Ha istenkáromlásért a fejedet veszik egy év múlva istennek titulálnak. :) Kíváncsian várom az első részt és csak szó kimondóan. xoxoDestiny

      Törlés
    3. Épp ezért bátorkodtam belefogni a történetbe, mert ugyanazon a véleményen vagyunk. Lesznek, akiknek majd talán egy sátánista borzalommal fog egyet jelenteni a történetem (remélem, azért nem :D) , de nem én vagyok az első és az utolsó, aki egy nehéz témát feszeget. Ha csak a kellemes dolgokból születnének sztorik, akkor egyik kedvenc könyvem, filmem vagy blogom sem létezne ma. Úgyhogy gondoltam, egy próbát megér :)

      Ui.: hidd el, szókimondásra számíthatsz! ;)

      xx

      Törlés
  3. Szia Daisy!
    Nagyon jól írsz. :) A sztori természetesen nem teszik :D mert arról szól, hogy Zayn kilépett az 1D-ből, amit még mindig alig bírok felfogni, és nem is akarok, mert akkor megint könnyek szöknek majd a szemembe.. :/ De ennek ellenére, érdekel mit hozol ki a sztoriból. Csak aztán ne legyen full depi az egész, mert azt nem szeretem! :D sok sikert a bloghoz. Ami meg a cserét illeti, benne vagyok:)
    Xx Amber

    VálaszTörlés
  4. Kedves Amber Moore!
    Köszönöm szépen. Sokat jelent, hogy annak ellenére, hogy nem szívesen hallasz a témáról, kíváncsi vagy a történetemre! :)
    Mindjárt kiteszlek!

    Ölel;
    Daisy

    VálaszTörlés
  5. Drága Daisy!
    Örülök, hogy írtál a cserével kapcsolatban, mert így elvezettél ehhez a szép bloghoz. Nagyon tetszik a fejléced és amit csináltál a kinézettel és a kódok is nagyon szépek! Le emelem a kalapom neked. :) Mint mások, én is azt tudom elsőként mondani, hogy nagyon szépen fogalmaztad meg a prológust! Van az írásodban valami furcsa hangulat ami nagyon tetszik nekem. Szóval feliratkoztam és várom a következő bejegyzésed.
    xx ölel, Helena Z.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Helena Z.!
      Neked is egy hosszú listányi dolog megköszönésével tartozom, persze, nem mintha bánnám! :D
      Tehát köszönöm szépen a fejlécre és a designra érkező dicséretet, őszintén megnyugtat, hogy tetszik, ugyanis nekem még teljesen nem nyerte el a szeretetem...köszönöm a további szép szavakat, örülök, hogy így gondolod. Nem mellesleg pedig köszönöm a feliratkozást és a cserét!
      Mindjárt ki is teszlek!

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
  6. Drága Daisy!
    Természetesen benne vagyok a cserében, nálam már kint is vagy. Sajnos a chat nekem nem igazán akar betölteni ( beugrani) így csak ide tudok válaszolni. A blogod elképesztően gyönyörű, a prológus pedig fantasztikus. Szereztél magadnak egy plusz feliratkozót. :)

    Üdv,
    Audriana Moore

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Audriana Moore!
      Ismét egy "ajándék-csomagocskát" kaptam, amit nagyon szépen köszönök neked! :3
      Köszi a cserét, mindjárt én is kiteszlek. Nagyon örülök, hogy tetszik a design, annak pedig még inkább, hogy a prológus is!

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
  7. Szia!
    Gondoltam én is hagyok egy kis kommentet, bár sietek ugyan, úgyhogy rövidke leszek!
    Sejtettem, hogy valaki meg akarja ezt majd írni, és örülök neki, hogy valaki olyan fogja ezt megtenni, mint te. Bevallom, nem olvastam tőled még semmit, nem is tudom, hogy van-e ezen kívül másik blogod, de csak a prológus alapján meg tudom mondani, ez valami igényes blog, igényes írás lesz.
    Kíváncsian várom, hogy mi lesz a háttérmagyarázat. Különben azt szabad tudni, hogy amit kiterveltél, azt te valóban a valós oknak is képzeled? :)
    Puszi, Larissa
    UI: Nincs chated, így a saját blogomon válaszoltam a cserét illető kérdésre, de ha már rávettem magam a komizásra, akkor gyorsan jelentem itt is, hogy kitettelek. Köszönöm szépen!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves LarissaT!
      Köszönöm, imádom a kommenteket (nem tudom, hogy van-e olyan, aki ezzel nem így van, de én szerintem átlagon felül szeretem őket) , úgyhogy jól esik, hogy annak ellenére, hogy sietsz, szántál rá időt! :)
      Van másik blogom is, azt hiszem eddig...(számolás)...5 blogom volt, de egyik sem elérhető már és más profillal írtam őket,amikkel semmi összeköttetést nem tartok, úgyhogy ez talán csak annyiban számít, hogy nem vagyok teljesen kezdő...csak picit :)
      A háttérmagyarázat teljesen fiktív, én egy sokkal szimplább és csavarmentesebb változatot látok a dolgok hátterében. :D

      Köszönöm a szép szavakat és a cserét is! Mindjárt ki is teszlek!

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
  8. Kedeves Daisy! Tudnod kell, hogy nem szoktam megjegyzést írni, csak ezen kívül két blogba, amiknek a szerzője Csakegylány (Summer'09, Make it out Alive), de te elérted, hogy ide is írjak! Nagyon szépen, választékosan fogalmazol, és érződik, hogy nem ez az első blogod. Tetszett a prológus hangulata, amit sikerült megragadnod, és úgy gondolom, hogy egy remek indítás, úgyhogy abban reménykedem, hogy az elkövetkező fejezetek is hozzák majd a színvonalat, és nem kell csalódnom! Zayn viselkedését eléggé frivolnak tartom, és a személyisége, amit pár mondatban sikerült ráruháznod, nagyszerű lehetőség ahhoz, hogy ebből a blogból valami jó kerekedjen ki, valami érdekes - mert megfigyelhetjük a jellemfejődését, a rossz cselekedetinek következményét! :) Kíváncsian várom az első részt, mert most már tényleg nagyon érdekel, hogy mi lesz ebből az egészből. :D Remélem, hogy kitartasz a blog mellett és nem fogod félbehagyni. Évadokra bontod a történetet, vagy hogy tervezted? :)
    Esetleg, ha van kedved beszélgetni, akkor jelölj be Facebookon! Én örülnék neki. *-*
    A Facebookon is Sam Wilberry a nevem, remélem, hogy megtalálsz! :)

    ~samwilberry~

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Sam Wilberry!
      Megtisztelő, hogy az egyik lehetek azok közül, akivel kivételezel! :)
      Tudod, minél több dicsérő hozzászólást kapok, annál inkább erőt vesz rajtam a félelem és az izgalom, és csak abban merek reménykedni, hogy az elkövetkezendő fejezetekben sem csalódsz, csalódtok. De ez voltaképp jó, mert mindannyian arra ösztönöztök, hogy lehető legtöbbet hozzam ki magamból és a történetből. Nem mellesleg pedig nagyon jól is esnek a kedves szavak, úgyhogy hatalmas köszönet érte!
      Ígérem, hogy kitartok a blog mellett, nem szeretném félbehagyni semmiképp. Kérdésedre válaszolva pedig előreláthatón 30-50 fejezetet tervezek, de ez persze ez a történet folyamán még változhat. Évadokra bontás pedig nem hiszem, hogy lesz...vagyis a részek érkezése szempontjából nem, de ha arra gondolsz, hogy a cselekmény évekre lesz-e bontva, akkor arra a válaszom: igen. Dátumok szerint lesz a történet előrehaladása. :)

      Facebookon pedig természetesen szívesen beszélgetek, mindjárt be is jelöllek! :))

      Ölel;
      Daisy

      Törlés
    2. Megkaptam a jelölést, köszönöm, vissza is igazoltalak! :) Már kíváncsi vagyok, hogy milyen irányt fog venni a történeted, holnap olvasom is az első fejezetet, ha kikerült, és majd leírom a véleményem. Tudom, hogy mennyi ösztönzést és kitartást adhat egyetlen lelkesítő kis megjegyzés is, akinek a szerzője veszi a fáradtságot arra, hogy elküldje az embernek. Hiába mondják, hogy nem a komment a lényeg, nem is, de ösztönzést, és talán még ihletet is ad, ha az ember nagyon bezsong a sok dicsérő szótól, érzi, hogy mennyien biztatják és hisznek benne. :)

      Sam

      Törlés
  9. Szia Kedves Daisy!
    Meg kell mondjam nem rajongok a One Directionért, Zay Malikért, a fanfiction-ös blogokért és meg kell mondanom nem is szoktam elolvasni az ilyesfajta történeteket, de valamiért nem tudtam, hogy bezárni az oldalad, hogy előtte ne olvassam el a írásod!
    Először is csodásan fogalmazol, a leírásaid főként tetszenek, itt a kedvencem ahogy a közönséget jellemzed és hasonlítod a nyári éjszakához.
    Egy szó, mint száz: annak ellenére, hogy nem rajongok az ilyen fictionokért, a tiéd mégis megfogott, ezért újabb rendszeres olvasóra tettél szert! ;)
    Sok sikert a továbbiakban!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Amethyst Johnson!
      A hozzászólásokban olyan vagyok, mint az anya és a gyerekei. Nincs olyan, hogy ezt jobban szeretem, ezt kevésbé...de mégis, az ilyen fajta kommentek talán egy iciripicirit jobban esnek. Hiszen nekem, mint írónak (hagyjuk már az álmodozást Daisy, "írni próbáló" vagy te, nem "író"...) nincs is nagyobb cél és egyben visszacsatolás arról igenis jó, amit csinálok, mint amikor valaki, akinek nem a szíve csücske az, amiről írok, mégis elolvassa és meg is szereti a történetet, mert az tetszik neki, amit és ahogyan írok. Ez az igazi elismerés, nem igaz? :)
      Hihetetlenül hálás vagyok érte és köszönöm, hogy így gondolod.

      Ölel;
      Daisy

      Törlés